Üdv ismételten!
Hét héttel megjelenés előtt újabb frissítéssel szolgálok a nagy infó-bejegyzést illetően.
Az új témák:
- lesz demo!
- a boldogságról
- az aranyról
Ezenkívül főleg a városokról van újdonság...
De szokás szerint: keresd a vörös jelzést...
Legközelebb úgy augusztus 20. körül jelentkezem frissítéssel, lesz itt igazi info-tüzijáték, alighanem...
(ha meg nem bírom ki, írok egyéb, új bejegyzést)
A német GameStar magazinban megjelent egy cikk, játékélmény alapján.
(A szerzőnek nem tetszik ez-meg-az, pl butának látta a katonai AI-t - de reméljük, csak valami korai játékfejlesztés miatt van ez így). Ehhez csatoltak egy videót is, amit nem volt még módom megnézni... de a Civfanatics fórumon írtak róla.
Ezt az infó adom közre a mostani frissítésben (lásd korábbi bejegyzésem, benne bordóval a friss infó) - főleg a népek speciális dolgairól szól, de ezenkívül szó van a városállamokról is.
És volt elmaradásom a romok szerepével kapcsolatban is, azt is beletettem.
Két hónap van a játék megjelenéséig... (ezt csak úgy, mellesleg).
Mostani közleményem csak annyi, hogy
a minap "reklámozott" rajongói oldal alapján frissítettem
a korábbi információ-gyűjteményt (lásd korábbi bejegyzés),
az új dolgok kiemelve olvashatók...
Vannak ám más rajongók is személyemen kívül, akik várják a civ5-öt és írogatnak.
Ezennel ajánlok egy ilyen oldalt, mégpedig azért,
mert éppen azt teszi, amit én nem: felsorol, némi egyéb infó mellett...
(remélem, nem akadály, hogy angolul teszi...)
A link:
Témái:
Én magam is tájékozódom innen...
Hoppá, hoppá!
A hivatalos oldalon megjelent az ígért cikk a Stratégiai térképről,
aminek lényege 3 kép, ezeket én is közlöm, némi kommentárokkal:
Mint látjuk, ez tényleg egy 2D-s nézet, felülnézeti, mintha táblajáték lenne.
Állítólag majd Játszani is lehet így, ebben a nézetben!
Jó hír ez azoknak, akik laptopon vagy régebbi PC-n akarnak játszani,
illetve, akiknek nem jön be a csili-vilinek szánt 3D... vagy él bennük a civ1-nosztalgia :)(Ehhez még annyit, hogy szerény véleményem szerint a civ4 grafika nem volt ütős,
nekem a civ3 ideális volt kinézetre, azért persze kíváncsi vagyok, most majd mi lesz...)
Lehet majd többféleképpen állítani, hogy mit lássunk,
pl. csak nyersanyagot, csak hadsereget, vagy együtt ezeket,
vagy csak a politikai nézetet, stb (?).
Vegyük alaposabban ezt a fenti első képet:
Ókorban vagyunk, játék elején (BC 2840!).
Egy városa van a játékosnak, 3-mas méretű, 33 kör múlva növekszik majd
– elég lassan nő tehát a város, persze kérdés, milyen sebességen zajlik épp a játék…
A kistérképen látható, hogy 5 (!) városállam van a közelben
– úgy néz ki, nehéz lesz a játékosnak terjeszkedni anélkül, hogy ne kerüljön döntési helyzetbe:
annektáljak városállamot, vagy ne?
Érdekes, hogy a kistérképen kis pontok jelzik a hegyeket…
Még érdekesebb, hogy a kistérképen a kis ablak bal szélén valami piros látható…
az egy másik civ városa vagy területe lehet, ezt igazolja a későbbi korszak képe…
A játékos területén van ló, cukor és vas,
de csak a ló ikonja látható fent a képernyő tetején mint meglévő nyersanyag…
vajon miért?
Esetleg nincs meg a tech a vashoz és a cukorhoz?
Miért „0” a lovak nyersanyag száma?
Talán mert megvan a tech hozzá, de nincs „bekötve”?
A térképen a nyersanyagok láthatók, én a következő fajtákat vélem azonosítani:
A képen kb 150 mező van, és a kép a mini térkép kb 1/9-e,
vagyis kb 1350 mező lehet ez a térkép – ez amolyan „small map”-nek tűnne…
de ez becsapó, mert lásd későbbi "középkor" kép…
Középkor vége talán, AD 1595.
8 nagy nemzet látható, és 12 (!) városállam (a feketék a kistérképen)
Látható, hogy itt egy mezőn belül jobbra van a nyersanyag, balra a megművelés típusa.
Elég rossz a felbontás, úgyhogy csak néhány további nyersanyagot tippelnék,
hely jelölése nélkül:
Középen fent Szigapúr városállam alatt van egy pirossal jelzett ikon,
lehet, hogy az épp készülőben van a megművelés, és azért piros…?
A kistérkép felett látható egy egyedi terep-ikon, ez természeti csoda lehet
(tűzhűnyó vagy gejzír).
Roppant érdekes, hogy milyen kevés út van a térképen!
Gyakorlatilag csak annyi, hogy összekössék vele a városokat…
Lehet, hogy az út csak kereskedelmi kapcsolathoz kell, egységnek nem fontos?
Térkép mérete: kb 600-620 mező van a képen, ha arányosítom a kistérképpel, kb 4500 mező
– vagyis itt a kistérkép talán a teljes térképet mutatja, míg a játék elején nem?
Lehet, hogy ahogy haladunk, úgy zoom-ol ki a kistérkép a végső méretig
(talán ahogy a civ4-ben, a megfelelő tech birtokában)?
A képen játszott térkép végső mérete talán 84*52 mező (kb standard méret).
Ipari kor (?), AD 1842. Mellesleg: 291. kör (normál játéksebesség?).
Itt látható, hogy egy mezőn négy ikon is lehet:
fent a harci egységeké, lent a békés civileké
(jobbra ugye nyersanyag, balra terep megművelése).
Satsuma városnál az a nagy ikon feltehetőleg a várost védő egységet jelzi,
feltehetően vízre szállt szárazföldi egység, ami így civilnek minősül.
Calixtlahuaca mellett nyugaton a dombon az egység ikonja pajzs alakú
– talán be van ásva az egység, védekező állásba (ugyanígy Nara alatt is).
Calixtlahuaca városnál a név alatt látható egy kis "fehér bábu" ikon,
nos, ennek jelentése, hogy a várost bábkormány vezeti!
Satsuma felett van egy furcsa lila hajó ikon – talán barbár?
Továbbra is kevés az út, mint a "középső" képen is.
Ami érdekes, hogy Calixtlahuaca alatt két út jelzés vörös színű – talán éppen építik?
Vagy valaki blokád alá vonta?
Nara alatt viszont van egy út, ami a "semmibe" vezet...
tehát nem csak városokat lehet úttal összekötni... hm...
A végén még egy észrevétel általában a tereppel kapcsolatban.
Mintha - örvendetesen - életszerűbb lenne a korábbi civ-ekhez képest:
Kiterjedtebb hegyláncok, lápvidékek, alföldek, stb. jelennek meg,
ami fontos a katonai stratégia szempontjából.
*
Nos, ennnyit tűnődtem a képekről,
minden rajongónak kívánok jó szem-meresztgetést és további találgatásokat :)
(esetleg komment-beszélgethetünk is)
A hivatalos civ5 oldalon (www.civilization5.com)
elkezdődött egy "features" cikk-sorozat.
Alábbiakban közlöm az első ilyen cikk lényegi fordítását /saját kommentekkel/:
Ezek a korábbi „goody huts”-ok megfelelői, aki (elsőnek) rájuk talál,
a következőképpen profitálhat belőlük:
/vagyis, csak pozitívan jöhetünk ki a dologból? Ha igen, ez újdonság lenne…/
Rendkívüli természeti formák a terepen.
Ha csak egyszerűen felfedezzük őket, már az is jelent egy kis boldogságot a népünknek,
de akkor lesz igazán előnyös, ha egy ilyen csoda közelében várost alapítunk.
A város körzetében a „megművelt” természeti csoda extra termelést és aranyat ad.
Természeti csoda pl. az Öreg Hűséges gejzír, vagy a Nagy korallzátony,
utóbbi az egyetlen csoda, mely két mezőt is elfoglal, és így még több pluszt adhat.
Kóbor gazfickók, akik győlülnek minden civilizációt: megtámadják az egységeket, mezőkön fejlesztéseket rombolnak, és persze a várost is támadnak.
Ha elfoglalják a várost, lerombolják.
Ahogy egyre jobban terjed a civilizáció, kevésbé lesznek veszélyesek,
de a játék elején komoly gondot jelentenek.
A barbárok a nem látható semleges területeken alakuló „táborokból” jönnek elő, és indulnak
a legközelebbi civilizáció felé. A táborból a játék során szinte bármilyen egység jöhet, az adott korszakban olyan, amilyen a legfejlettebb civilizációnak is lehet!
A barbárok csak úgy számolhatók fel végleg, ha a tábort megsemmisítik.
A felszámolásáért pénzt kaphatunk, és persze nem jön több barbár.
A tábort többnyire őrzi egy beásott barbár egység, tehát nem olyan könnyű a dolgunk…
Kisebb politikai tényezők, akik nem nyerhetik meg a játékot, nem versenyeznek a játékossal – de nagyban segíthetik vagy gátolhatják a győzelmünket. Ha barátok leszünk egy városállammal, sokféle előnyt jelenthet, de hanyagolhatjuk is őket, sőt, el is foglalhatjuk őket
– szabad a döntés…
Ahhoz, hogy kommunikáljunk egy városállammal, először meg kell találnunk, ilyenkor a városaállam közli, hogy miféle (kulturális, tengeri, háborús), és gyakran ajándék aranyat is ad. Ezt követően időnként jelentkezik, és kéri, hogy teljesíts valami „küldetést”. Pl. segíts barbárok ellen, vagy szeretné, hogy felfedezz egy természeti csodát. Esetleg támadja őket egy másik civilizáció, és kéne nekik a szövetséged. Küldetések teljesítésével növelhetjük a városállammal szembeni befolyásunkat.
/A befolyás kell, hogy megkapjuk a szavazatukat egy esetleges diplomáciai győzelemnél./
(Későb még lesz infó a városállamokról egy külön cikkben.)
A népeknek cseles és eltökélt vezetőik vannak – van, aki őszinte lesz, van, aki nem!
Lesz, aki békés, és lesz, aki harcias. De mindegyik győzelemre tör majd!
A diplomáciában lehet kereskedni: arannyal, stratégiai és luxus nyersanyagokkal, vagy akár városokkal. Lesznek kutatási együttműködések, kölcsönös előnnyel. Lehet kérni a másik népet, hogy segítsen a háborúban, vagy szakítsa meg a kereskedést egy közös ellenséggel.
/Hát, ha csak ennyi a diplomácia? Mi van azzal a korábbi kijelentéssel, hogy földet is lehet majd adni-venni – ez egyenlő lenne a város adás-vételével?/
***
A következő ilyen cikk a Strategic view térképnézettel foglalkozik majd,
ami egyben azt is jelenti, hogy 2D-ben is játszható lesz a játék!
Kedves olvasó!
Megünnepelvén, hogy 3 hónap múlva itt a JÁTÉK,
alábbiakban következzék egy nagy szöveges információs összesítés.
Sokszor jövő időt használok, mert... ez még mindig csak a jövő "zenéje"... :)
Igyekszem frissíteni, karban tartani, szerkeszteni, ilyenkor
a fontos új infót külön színnel így kiemelem, és egy friss posztban jelzem.
Most is kiemeltem egy-két dolgot így.
Amit nem veszek bele (így is túl sok lesz):
- különböző listák (egységek, , előléptetések, technológiák, épületek, csodák, nyersanyagok, mezők)
- kezelői felület leírása
- játékkal kapcsolatos netes média anyagok (trailer, interjúk, videók),
ezek úgyis megtalálhatók, pl. azokon a címeken, melyek ennek a posztnak a végén szerepelnek
*Van olyan infó,ami bizonytalan, de érdekes ezeket *-al vezetem fel, és dőlten szedem.
CIV 5 ALAPJÁTÉK
STEAM DIGITAL DELUXE EDITION
STEAM LETÖLTHETŐ TARTALOM (DLC)
Úgy néz ki, egy csomó helyen egy csomó verzióban lesz kapható a játék,
lesznek DLC-k...
Erről majd készül egy hivatalos netes oldal, ezt majd közlöm, ha elindul...
DEMO
Lesz demo!
SŐT: még megjelenés előtt lesz demo, szeptemberben!
Állítólag a teljes játék lesz, adott körszámig játszhatóan, "zárolással".
GÉPI KÖVETELMÉNYEK
minimálisan:
Operating System: Windows® XP SP3/ Windows® Vista SP2/ Windows® 7
Processor: Dual Core CPU
Memory: 2GB RAM
Hard Disk Space: 8 GB Free
DVD-ROM Drive: Required for disc-based installation
Video: 256 MB ATI HD2600 XT or better, 256 MB nVidia 7900 GS or better, or Core i3 or better integrated graphics
Sound: DirectX 9.0c-compatible sound card
DirectX®: DirectX® version 9.0c
ajánlottan:
Operating System: Windows® Vista SP2/ Windows® 7
Processor: 1.8 GHz Quad Core CPU
Memory: 4 GB RAM
Hard Disk Space: 8 GB Free
DVD-ROM Drive: Required for disc-based installation
Video: 512 MB ATI 4800 series or better, 512 MB nVidia 9800 series or better
Sound: DirectX 9.0c-compatible sound card
DirectX®: DirectX® version 11
GRAFIKA
Erről mindennél többet mond ez a link: www.civilization5.com/#/community/podcast_transcript_2
ZENE
JÁTSZHATÓ VEZETŐK/NÉPEK
Amerikai Egyesült Államok
Vezető: George Washington
Saját képesség: „Manifest destiny”:
minden szárazföldi egységnek +1 látástávolság;
a vásárolt terület-mezők 25%-al olcsóbbak
Saját egység: B-17-es bombázó repülőgép
Saját egység: Minutemen (polgárőrség)
Arábia
Vezető: Harun Al-Rasid
Saját képesség: Karaván kereskedők:
+1 arany minden kereskedelmi út után;
minden olaj nyersanyag dupla mennyiséget ad
Saját egység: Nyilas tevés
Saját épület: Bazár
Azték Birodalom
Vezető: Montezuma
Saját képesség: Áldozati foglyok:
minden ellenséges egység megölése kultúrát ad a birodalomnak
Saját egység: Jaguár harcos
Saját épület: Úszó kertek
Kína
Vezető: Wu Zetian
Saját képesség: A háború művészete:
a Nagy Hadvezérek hatékonysága és előfordulása fokozottabb
Saját egység: Cho-ko-nu íjász
Saját épület: Papírkészítő műhely
Egyiptom
Vezető: II. Ramszesz
Saját képesség: Emlékmű építők:
+20% termelés csodák építésekor
Saját egység: Harci szekér
Saját épület: Temetkezőhely
Anglia
Vezető: I. Erzsébet
Saját képesség: Soha le nem nyugvó nap:
hajók +2-t lépnek /kérdés: térkép nagyságától függetlenül?/
Saját egység: Hosszúíjász
Saját egység: Sorhajó
Franciaország
Vezető: Bonaparte Napóleon
Saját képesség: Ancien Regime:
városok +1 kultúrát kapnak a Gőzgép feltalálásáig
Saját egység: Idegenlégió
Saját egység: Muskétás
Németország
Vezető: Otto Von Bismarck
Saját képesség: Teuton harci düh:
ha a barbárokat a saját táborukban legyőzik, 50% esély, hogy
több aranyat kapnak és a barbár egység átáll az ő oldalukra
Saját egység: Landsknecht
Saját egység: Panzer
Görögök
Vezető: Nagy Sándor
Saját képesség: Hellén liga:
városállamokra történő befolyás csak fél sebességgel csökken
és kétszeres tempóban erősödik vissza
Saját egység: Makedón lovasság
Saját egység: Hoplita
India
Vezető: Mahatma Gandhi
Saját képesség: Népszaporulat:
a városok számából eredő boldogtlanság kétszeres;
a város lakosságszámából eredő azonban csak fele akkora
Saját egység: Harci elefánt
Saját épület: Mughal-kori erőd
Irokézek
Vezető: Hiawatha
Saját képesség: Nagy harci ösvény:
egységek erdőben úgy mozognak, mintha sima terepen tennék;
az erdő útként is szolgál (mindkét képesség saját területen érvényes csak!)
Saját egység: Mohawk harcos
Saját épület: Hosszúház
Japán
Vezető: Oda Nobunaga
Saját képesség: Busidó:
az egységek sérülten is úgy támadnak, mintha teljesen fittek lennének
Saját egység: Szamuráj
Saját egység: Zéró repülőgép
Ottomán Birodalom
Vezető: Nagy Szulejmán
Saját képesség: Barbár kalózhajók:
50% esély, hogy barbár hajók megtámadásakor azok átállnak,
ill. ilyenkor 25 arany
Saját egység: Janicsár
Saját egység: Szpáhi lovasság
Perzsia
Vezető: I. Dareiosz
Saját képesség: Perzsa birodalom:
Aranykor 50%-akl hosszabb, és aranykor idején
az egységek +1-et lépnek és 10%-kal erősebbek
Saját egység: Halhatatlanok
Saját épület: Perzsa kert
Rómaiak
Vezető: Augustus Caesar
Saját képesség: Róma dicsősége:
(25%-el olcsóbb építkezés minden olyan épületnél, ami már megépült a fővárosban)
Saját egység: Ballista
Saját egység: Légió
Oroszország
Vezető: Nagy Katalin
Saját képesség: Szibériai lelőhelyek:
stratégiai nyersanyagok +1 egységet adnak, illetve
ló, vas és uránium dupla mennyiséget
Saját egység: Kozák lovasság
Saját épület: Orosz erőd
Sziám
Vezető: Ramkhamhaeng
Saját képesség:
Közvetlen királyi ítélkezés: baráti városállamoktól +50% élelem és kultúra)
Saját egység: Naresuan király elefántjai
Saját épület: Wat templom
Szonghaj Birodalom
Vezető: Askia Mohamed
Saját képesség: Folyami hadúr:
háromszoros pénz barbároktól és város elfoglalásakor;
vízen lévő szállítóegységek meg tudják védeni magukat
Saját egység: Mandekalu lovasság
Saját épület: Sárpiramis mecset
GYŐZELMI FELTÉTELEK
GÉPI JÁTÉKOS – AI
1. a mindent vezérlő nagyszabású stratégiai szint, amely kitalálja,
milyen győzelemre törjön, hogyan, és előre tervez az egész játékra
2. az (al)stratégiai szint, amely városokat menedzsel és termelést, diplomáciát
3. A háborúért, csapatok elosztásáért a taktikai szint felel, és
4. az operatív szint oldja meg a konkrét csaták lebonyolítását
DIPLOMÁCIA
VÁROSÁLLAMOK (ÚJ CIV 5 JÁTÉKELEM!)
BARBÁROK
VÁROSOK
EGYSÉGEK/HARCRENDSZER
Szárazföldi hadviselés:
Tengeri hadviselés:
Légi hadviselés:
Kvantifikált stratégiai nyersanyag (Új játékelem!):
Annyi egységett nevelhetünk/gyárthatunk, amennyi nyersanyagunk számszerűen van.
Ha menet közben elkerül tulajdonunkból a nyersanyag, az egység életben maradhat,
feltéve, hogy fedezni tudjuk az ebben az esetben felmerülő többletköltséget
(ilyenkor negatív mennyiségű nyersanyagunk lehet).
Hatféle stratégiai nyersanyag lesz: ló, vas, szén, olaj, alumínium, uránium.
Munkás egység sem lehet egynél több egy mezőn,
ennek fontos következményei vannak:
nem lehet gyorsan újjáépíteni vagy átépíteni a terepet, vagy gyorsan utat építeni...
TECHNOLÓGIA
Alapvetően a civ4-hez hasonló elven, tech-fa
A fa egyszerűbb, minden új tech ad valamit, és a választás célorientált lesz,
a szerint, hogy pl. katonai vagy kulturális irányba akarunk haladni
TÁRSADALOMPOLITIKA (ÚJ CIV 5 JÁTÉKELEM!)
TEREP/TÉRKÉP
Utak:
BOLDOGSÁG
A boldogság fontos tényező lesz, és összbirodalmi szinten lesz számontartva.
Alapvetően: minél nagyobb a népesség, annál nagyobb a boldogtalanság mértéke,
vagyis úgy használódnak fel a boldogságpontok.
Boldogságot ad:
Boldogtalanságot jelent:
Ennek két vállfaja állhat fenn, nem mindegy, hogy:
Kicsit boldogtalan-e a nép, szomorú, ekkor:
Avagy (-10 értéknél rosszabb állapot esetén) nagyon boldogtalan, mérges, amikor is:
Boldogtalan állapot esetén tehát érdemes mindent megtenni, hogy kikecmeregjünk ebből az állapotból...
...illetve, érdemes ellenségeinket ebbe a stációba taszajtanunk...
ARANY - avagy a pénzügyekről
Pénzszerzés módjai:
Pénz elköltésének módjai:
A kereskedelmi utakról:
EGYEBEK
MODDOLÁS
TÖBBJÁTÉKOS MÓD
JÁTÉKKAL KAPCSOLATOS INTERNETES INFO:
A megújúlt www.civilization5.com közli a játszható 18 népet.
Alábbikban tehát jöjjenek sorban, kép és rövid infó, csak úgy nyersen és egyszerűen:
AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
Vezető:
George Washington
Saját képesség:
„Manifest destiny”
Saját egység:
B-17-es bombázó repülőgép
Saját egység:
Minutemen (polgárőrség)
ARÁBIA
Vezető:
Harun Al-Rasid
Saját képesség:
Karaván kereskedők
Saját egység:
Nyilas tevés
Saját épület:
Bazár
AZTÉK BIRODALOM
Vezető:
Montezuma
Saját képesség:
Áldozati foglyok
Saját egység:
Jaguár harcos
Saját épület:
Úszó kertek
KÍNA
Vezető:
Wu Zetian
Saját képesség:
A háború művészete
Saját egység:
Cho-ko-nu íjász
Saját épület:
Papírkészítő műhely
EGYIPTOM
Vezető:
II. Ramszesz
Saját képesség:
Emlékmű építők
Saját egység:
Harci szekér
Saját épület:
Temetkezőhely
ANGLIA
Vezető:
I. Erzsébet
Saját képesség:
Soha le nem nyugvó nap
Saját egység:
Hosszúíjász
Saját egység:
Sorhajó
FRANCIAORSZÁG
Vezető:
Bonaparte Napóleon
Saját képesség:
Ancien Regime
Saját egység:
Idegenlégió
Saját egység:
Muskétás
NÉMETORSZÁG
Vezető:
Otto Von Bismarck
Saját képesség:
Teuton harci düh
Saját egység:
Landsknecht
Saját egység:
Panzer
GÖRÖGÖK
Vezető:
Nagy Sándor
Saját képesség:
Hellén liga
Saját egység:
Makedón lovasság
Saját egység:
Hoplita
INDIA
Vezető:
Mahatma Gandhi
Saját képesség:
Népszaporulat
Saját egység:
Harci elefánt
Saját épület:
Mughal-kori erőd
IROKÉZEK
Vezető:
Hiawatha
Saját képesség:
Nagy harci ösvény
Saját egység:
Mohawk harcos
Saját épület:
Hosszúház
JAPÁN
Vezető:
Oda Nobunaga
Saját képesség:
Busidó
Saját egység:
Szamuráj
Saját egység:
Zéró repülőgép
OTTOMÁN BIRODALOM
Vezető:
Nagy Szulejmán
Saját képesség:
Barbár kalózhajók
Saját egység:
Janicsár
Saját egység:
Szpáhi lovasság
PERZSIA
Vezető:
I. Dareiosz
Saját képesség:
Perzsa birodalom
Saját egység:
Halhatatlanok
Saját épület:
Perzsa kert
RÓMAIAK
Vezető:
Augustus Caesar
Saját képesség:
Róma dicsősége
Saját egység:
Ballista
Saját egység:
Légió
OROSZORSZÁG
Vezető:
Nagy Katalin
Saját képesség:
Orosz anyácska
Saját egység:
Kozák lovasság
Saját épület:
Szőrmekereskedő hely
SZIÁM
Vezető:
Ramkhamhaeng
Saját képesség:
Közvetlen királyi ítélkezés
Saját egység:
Naresuan király elefántjai
Saját épület:
Wat templom
SZONGHAJ BIRODALOM
Vezető:
Askia Mohamed
Saját képesség:
Folyami hadúr
Saját egység:
Mandekalu lovasság
Saját épület:
Sárpiramis mecset
A múlt héten fontos közlemény jelent meg,
idézem a maga angol nyelvű valóságában, egészben:
"2K Games and Valve today announced an agreement to power all PC versions of the highly anticipated Sid Meier’s Civilization V with many of Steamworks’ features and offer a special Digital Deluxe Edition via Steam. In addition, customers who pre-order the regular or Digital Deluxe editions of Sid Meier’s Civilization V on Steam will be rewarded with a free map pack when the game launches in fall 2010.
Sid Meier’s Civilization V players will enjoy the benefits of the Steamworks’ features included in all PC versions such as auto-updating, Steam Achievements, downloadable content, multiplayer matchmaking and more.
Sid Meier’s Civilization V Digital Deluxe Edition will expand players’ conquests with the new Babylonian civilization and their ruler, Nebuchadnezzar II (c. 630 – c. 561 B.C.).
As King of Babylon, gamers will be able to expand their empire with advanced Babylonian Bowmen to rightfully earn the title of Nebuchadnezzar the Great. Sid Meier’s Civilization V Digital Deluxe Edition will also include an in-depth “Behind the Scenes at Firaxis with Civilization V” video feature, as well as the game’s epic soundtrack.
Gamers who pre-order any version of Sid Meier’s Civilization V from Steam will receive the downloadable bonus content, Cradle of Civilization Map Pack: Mesopotamia, for free when the game is available. The map pack will let players experience the traditional Western and Middle Eastern “Cradle of Civilization.” The pack will include the Fertile Crescent with the Nile River valley to the west and extending east down the Tigris and Euphrates river valleys to the Persian Gulf. Leaders will be able to explore new terrain, cultures and conquests."
Lefordítom szabadon a lényegét:
"A 2K Games és a Valve a mai napon bejelentette megállapodásukat, hogy a Civ5 valamennyi PC-s verziójában jelen lesznek a Steamworks elemei. A Steamen keresztül lesz megvásárolható a játék egy speciális digitális Deluxe Edition kiadása is. Azok, akik elővételben veszik meg Steamen a sima vagy deluxe kiadást, kapnak egy ingyen térképet is a játék megjelenésekor (lásd lejjebb).
A Steamworks elemek [általánosságban] többek között az automatikus frissítést, a Steam Achievements-eket [valamilyen játékon belüli eredménnyel/akcióval kiváltott extra játékelem], letölthető tartalmakat, többjátékos partnerkeresést és egyebeket jelentik.
A digitális Deluxe Edition tartalma: egy 19. nép, a babiloniak, akiknek vezetője II. Nebukodonozor (kb. i.e. 630-561). Speciális egységük a babilónai íjász. A Deluxe kiadás tartalmazza továbbá: a „Színfalak mögött a Firaxis-szal” videót, valaimnt a játék zenéjét.
Akik előre megrendelik a játék valamelyik verzióját Steamen, azok ingyen megkapják a letölthető bónusz tartalmat, melynek címe: „A civilizáció bölcsője térképcsomag: Mezopotámia”. A csomag tartalma a termékeny félholdat mutatja be, nyugati széle a Nilus vidéke, keleti a Tigris és Euphrátesz folyók a Perzsa-öbölig. A népek vezetői új terepet, kultúrákat és hódításokat élhetnek meg."
*
Huhh... Vegyünk egy mély levegőt...
...és próbáljuk meg higgadtan szemlélni a fentieket.
1.
Ma már együtt kell élnünk azzal, hogy a kiadó igyekszik valami védelmet találni a kalózkodás ellen. Hát, a 2K a Steamet találta ki megoldásnak - a védelem (DRM) szempontjából ez talán sok rossz közül egy kisebbik rossz változat.
Vacakság, hogy kötelezővé teszik az internetet a telepítéskor, meg hogy majd kell net a peccseléshez is, de talán utóbbit majd lehet másképp is, és amúgy meg telepítés után lehet játszani net nélkül is, ha ehhez beállítod a Steamet.
2.
A Steamet azért is választották, mert így a multi-player játék és a peccselés, no meg a moddolás immár (részben) a Steam felügyelete és gondozása alatt mehet, talán kevesebb gond a kiadónak... (sajnos nagyobb kontroll felettünk, játékosok felett, ez biztos...)
Erről nincs amúgy megalapozott véleméynem, nem ismerem a Steamet...
Steamről wikipédián: en.wikipedia.org/wiki/Steam_(content_delivery)
3.
Na, itt van a letölthető tartalom (DLC).
Most elsőre ez a Mezopotámia-térképcsomagot - és voltaképp a Steam-exkluzív digitális "deluxe" kiadást is - jelenti - szerintem ez egy nem túl szimpatikus húzás (diplomatikus vagyok, remélem...). Nyilván majd kapható lesz a térkép is, meg a 19. nép, a Babilon is külön, mondjuk 3 vagy 5 dolcsiért/euróért - efelől nincs kétségem.
Csak remélni tudom, hogy a kiadó, elsősorban a Firaxis, nem hülyül meg, és tartja magát keményen, vagyis NEM LESZNEK nyakra-főre ilyenek - főleg nem a játékmenetet befolyásoló cuccok! - bekínálva a népnek, hogy vegyük meg. Ezt én nagyon nem csípném, és a civ-nél ezt nem is tartom érthető lépésnek, ha gyakran lennének ilyen mini-expansion húzások.
Erősen remélem, hogy a civ-ben nem lesznek Steam Achievements-ek!
Maradjanak meg a peccselésnél, és a 2 évente eladott bővítés-csomagoknál
(lásd civ4 Warlords, Beyond the Sword), aztán felőlem hívhatják ezt DLC-nek...
*
A Civfanatics fórumon, és a 2K fórumon is van egy 2K kontakt,
egy bizonyos "2K Elizabeth",
aki igyekszik válaszolni a reakció és kérdés özönre,
ha összegyűlik valami érdemleges, még jelentkezem...
...addig is várjuk kitartó optimizmussal, hogy azért rendben lesz minden a játék körül,
és persze magáról a játékról lenne jó írni ismét...
Túl vagyunk a bostoni Pax East 2010 rendezvényen, ahol jelen volt a Civ5, bemutatta magát félórában a szerencsés bejutottak számára, és a 30 perces alkalmak alatt állítólag a közönség kérdéseket is feltehetett. Ebből sajnos nem sok jött ki, az újabb szépszámú beszámolókban sok a bizonytalan és redudndáns infó, de azért annyi mégis akadt, hogy jelentkezhessünk egy újabb körrel.
Sok a kérdőjel, de ilyenkor ez még megbocsátható – és nincs is szebb egy rajongó számára, mint tépelődni, fantáziálni a játékkal kapcsolatban.
[Épp ezért olykor ilyen zárójelben (is) kommentelünk].
Igyekszünk a redundanciát elkerülni, tehát az itt leírtak az előző, „első körös” írásra (khm, annak olvasására…) alapoz.
Megjelenés
Egyes források szerint a Pax East 2010 kiállításon elhangzott, hogy a játék 2010 szeptemberében, sőt, annak első napján jelenik majd meg. Ez érdekes és szívet melengető hír, de ne vegyük készpénznek, különösen, hogy ugyanezen források szerint a játék jelenleg még csak pre-alfa állapotban van, vagyis még formálódik, ezt követné a lezárt tervezés alapos tesztje.
Egyelőre az látszik biztosnak, hogy 2010-ben kész lesz.
[Azért, ha lehet, legyen mégiscsak szept. 1.]
A játék már megrendelhető az Amazon-on, 49.99 dollárért, együtt kínálják a Diablo 3-al és a Starcraft II-vel.
Gépi követelmények
Hivatlosan továbbra sincs közlemény, ezzel együtt az alábbiakat már tudjuk:
Grafika:
Erről külön beszélgetés is volt, hogy széles skálában gondolkoznak, Dx9-től fokozatosan Dx11-ig. Lehet minimalista módon, Dx9-re optimalizáltan játszani, pl. animációk nélkül.
Processzor:
A játékot elsősorban kétmagos gépekre tervezik, de képes lesz akár nyolc szálat is
használni, vagyis – ahogy azt egy beszámoló írta – „örülhetnek a Quad Core i7 tulajdonosok”.
[Gépet vásárolni szándékozó rajongók figyelmébe: a Civ hagyományosan inkább CPU és RAM igényes, kevésbé a GPU kell.. kivéve persze, ha valaki Dx11-et szeretne...]
Vezetők/Népek
Izgalmas kérdés, hogyan alakul az AI vezetők/népek karaktere. Megszűnik a Civ4-ben ismert „traits”, vagyis az, hogy egy vezető valami ismert bónusz-kombinációval bír, ehelyett „flavour”-ök lesznek, viselkedési „jellemzők”, csoportokba szedve (?), és a vezetők a csoportokból válogatnak össze egy-egy jellemzőt: pl. „Terjeszkedés” címszó alatt az orosz Katalin azt érti majd, hogy ő szeret „területileg terjeszkedni, sok várossal”, Napóleon is terjeszkedne, de ő háború útján…
[a képen az Erzsébet, angol királynő látható.]
A jellemzők száma jelenleg bizonytalan, 25 vagy 30 lehet. És azt sem tudjuk, egy vezetőnek hány jellemzője lehet, és pontosan miképpen válogatva.
Tudni vélt jellemző-kategóriák:
Általános stratégia,
Terjeszkedés,
Növekedés,
Fejlődés,
Katonai elképzelések,
Tengeri erők fejlesztése,
Felderítés,
Tengeri felderítés.
A jellemzőkön kívül azért lesznek valamiféle bónuszai a népeknek [a la Civ Rev?], de ezek egyediek lesznek.
Diplomácia
A Civ4-ben a játékos tudhatta a vezetőkkel való viszony aktuális jellegét, egyrészt ez a „barátságos”-tól a „dühöngő gyűlölködő”-ig kategória szerint tudható volt, másrészt konkrétan egy negatív vagy pozitív érték is jelezte. Ez állítólag megszűnik, nem lesz látható érték, és talán megnevezés sem – a játékosnak magában kell számon tartania, kivel milyen viszonyban van, illetve ezt feltételezhetően segíti az, amit egy aktuális diplomáciai tárgyalás során lát és hall. Nem tudni, de lehet, hogy a saját tanácsadónk is majd segíthet ebben. A cél ezzel az, hogy az AI ellenfeleket ne gépnek érezzük, hanem kvázi „ember”-játékosnak. Ezt az érzést „segítheti”, hogy az AI be is csaphat minket bizonyos fokig.
[Remélhető azért, hogy nem lesz ebből káosz, és többé-kevésbé eligazodunk majd a viszonyok között… és hogy élvezhető lesz ez az egész.]
Egységek
Egy mezőn legfeljebb egy katonai és egy nem katonai egység állhat majd egyszerre.
[Egyelőre ez a leginkább biztos állítás erről a kérdésről]
Egységeink áthaladhatnak az olyan mezőkön, melyeket saját vagy baráti egység foglal el.
Egyre hangsúlyosabban kiemelik a beszámolók, hogy az egységek sebződhetnek, nem halnak meg azonnal egy csatabeli vereség esetén (feltehetően több támadás kell ehhez egy körben, vagy jelentős eltérés az egységek fejlettségét tekintve), és hogy nagy értéke lesz a veterán és felfejlesztett, aktuálisan modernizált egységeknek. Ez a játékélményt is erősíti – lesznek kedvenc, féltve, illetve kiemelten kezelt egységeink (el is nevezhetjük őket).
[Azt azért remélem, hogy egy tank képes eltörölni egy csatában az őskor egységeit…]
A „távolra ható” egység (vagyis pl. íjász) a Panzer General-hoz hasonlóan támogató „tüzet” ad le ellenség támadásakor (pl. megtámadják a harcosunkat, ekkor, ha a támadó az íjász számára elérhető, az íjász automatikusan nyilazza a támadót).
[Kérdés, hány lehetősege lesz „lőnie” egy ilyen egységnek egy körben…]
Úgy látszik, az egységek automatikusan fejlődnek majd aktuális technikai szintre (upgrade), ha van erre pénzünk…
[ez erősen kérdőjeles mozzanat: rögtön a terepen fejlődik, vagy városban, netán kell hozzá épület is? És pénzért, vagy „kalapácsért”, vagy más befektetéssel? Ingyen csak nem…]
Hajózásról:
Ha megvan a megfelelő technológiai fejlettség, a szárazföldi egységek szállítóhajóvá átalakulva szállhatnak vízre – vagyis nem kell őket „berakni” egy szállítóhajóba (ilyenek nem lesznek). A vízen ekkor az egység nem harci egységnek számít, és lehet vele egy mezőn egy darab hadihajó, ami nem is árt, ha van, merthogy a szállítóhajó-forma nem képes magát megvédeni. Az egyik beszámoló szerint egy mezőn akárhány szállítóhajó lehet, mivel ezek civil egységnek számítanak (nem tudnak védkezni!).
[most akkor mennyi egység lehet egy mezőn?]
Az jelenleg még nem világos, hogy hol és hogyan lehetséges földról vízre kerülni, illetve fordítva [de remélhető, hogy ez valami „logikus” módon történik, és valamiképp költségesen, és így nem mosódik össze technikai értelemben a föld és víz az egységek számára].
Egyedi egységek: Az egyes népeknek lesz speciális, egyedi egységük, ami állítólag tényleg egyedi lesz, tehát pl olyan, mint a kesik ló volt a mongoloknak a Civ4-ben.
Városok
A városok területének rendszeres bűvülése aszerint alakul majd, amilyen szempontokat követ a város a fejlődésében, ha pl. valaki élelemre/népességnövekedésre hajt a városban (ld. civ4 „governor” beállítás), akkor a terjeszkedés is a termőföldek felé történik, ha az ipari termelésé a fő hangsúly, akkor a dombok lehetnek cél – illetve általánosan azzal a nyersanyaggal bíró mező, ha van ilyen, ami passzol a képbe (pl. búza, avagy vas).
A városok védelme elsősorban azok speciális védőerején (hit points) múlik majd, ehhez lehet használni katonai egysége(ke)t is, de úgy, hogy az(ok) beolvadnak a védőerőbe, azt növeli(k) – tehát városvédelemkor nem önálló és harcoló egység(ek)!
[Azt nem tudjuk, ha beolvadnak, vajon „ki lehet-e olvasztani” őket ismét önálló egységekké…]
Bábkormányok
Ez új elem a városállamok mellett: ha elfoglalunk egy várost, lehetőség van arra, hogy meghagyjuk őket kvázi-önálló, bábkormánnyal bíró városállamnak: miénk lesz a tudomány- és pénztermelésük, és a kultúrájuk is minket gyarapít, de a termelésükbe nem szólhatunk bele.
[Ennek mélyebb értelmét most még nem látjuk, de talán lesz valami oka, hogy megérje nekünk ez a kvázi Civ4-féle vazallus opció.]
Utak
Úgy néz ki, sokkal kevesebb út lesz a térképen/terepen, mivelhogy ezek az egységek számára nem jelentenek majd gyorsabb mozgást. Az utak a kereskedelmi kapcsolatot jelentik majd. [Nem tudjuk, vízen ez majd hogy néz ki]. Arról is írtak, hogy ha nyersanyagos mezőn menne keresztül az út, csökkenne a nyersanyag mennyisége. Összességében az út ehát egyfajta jelzés csak, de fontos stratégiai szerepe lehet, és feltehetően lehet majd blokkolni az általa jelzett kereskedelmi kapcsolatot. [Kalózkodás? Blokád?].
[Azt még nem tudjuk, mi lesz a vasúttal…]
Hajózható folyók?
Egyelőre meg nem erősített infó, de mintha majd a folyókon is lehetne haladni hajókkal. [Hogy ez mit jelent – egységek szállítódhatnak/mozoghatnak így? – nem tudni, ahogy azt sem, hogy akkor a folyón haladó egység lehet-e katonai, vagy nem (emlékezzünk, egy mezőn elvileg csak egy katonai egység lehet).]
Modding
A Python helyett Lua lesz az egyik kerete a moddolásnak.
* * *
Hát, ennyi a jelen helyzet. Remélhetőleg a júniusi E3 „csúcs” előtt lesz még valami dobása a Take-Two marketingnak, pl. egyes netes lapok kaphatnának kipróbálásra egy aktuális civ5-fejleményt… Ehhez persze nyilván előbb le kell zárni valamilyen szinten a játék alakítását, azaz béta-szintre kell hozni a produktumot…
Rajongói előszó
2010 végén jelenik meg a Sid Meier's Civilization nevű klasszikus birodalomépítős körökre osztott stratégiai játék következő, ötödik része.
A készítők az ötödik részével a semmiről indulva találják ki és írják újra a játékot.
A rajongó, veterán játékos szájában összefut a nyál, izgalomba jön, és feltolulnak benne a kérdések, mi minden lehetne egy megújuló civ-ben. Polgárháború? Természeti csapások? Sötét középkor, pestissel? Harcban: utánpótlás? Gazdaság: saját városok közti kereskedelem? Nyersanyag-tőzsde? Diplomácia: több nemzet közötti szövetségek, katonai tömbök?
A rajongónak semmi sem drága, fantáziálni lehet, és ami azt illeti, a Civ 4 egyes modjai (pl. Rhye RFC-je) már próbálgatták is a fenti ötletek némelyikét.
A Civ 5 azonban Sid Meier produktuma, még ha a munka nagy részét nem is ő, hanem Jon Shafer végzi (civ-rajongó, régebben mod-készítő, és a Civ 4 BTS kapcsán már Firaxis-programozó). Egészen biztos, bármit is szeretne Jon Shafer beleírni a játékba, egyeztet Meierrel, és a játék „filozófiáját” meghatározza a civ atyjának játékról vallott nézetei. És ebben nem fér bele a játékos birodalmának véletlen hanyatlása, tehát se pestis, se földrengés, se polgárháború nem lesz – legalábbis az alapjátékban nem.
Ahogy azt Sid Meier a minap előadta a GDC 2010 konferencián, a civ egy olyan játék, ahol a játékos az elméjében megéli, hogy ő hatalmas és nagyszerű, elvárja, hogy erőfeszítéseit folyamatosan jutalmazzák, és nem szereti, ha pl. a gépi játékos váratlanul logikátlant lép, vagy ha a „történelem” valamely szeszélye őt negatívan érinti. A játékos nyerni szeret, és ha kell, egyszerűen betölti a mentett állást. Meier – szerencsére – azt is látja ugyanakkor, hogy egy civ játék akkor lesz jó, ha elsősorban a játékos képzeletvilágára hat, és hogyha segíti ezt a világot érdekesnek és elevennek megélni. Ja, és hogy a civnek körökre osztott stratégiának kell lennie. Ez így lesz mindörökké, így a Civ 5-ben is.
Mitől lesz mégis új élmény a játék, melyet majd 2010 vége felé tehetünk fel a gépünkre (többmagos proci és Dx11 grafika ajánlott, bár a Dx9 is elég lesz – a proci-minimumról még nem tudni biztosat). Lássuk hát, körökre, akarom mondani, témákra osztva.
Harcrendszer
Négyzetek helyett hexagonok, több (sok) katonai egység helyett csak egyetlen egy adott mezőn – nyilvánvaló, hogy a Panzer General játék mintájára tervezett új harcrendszer már ennyitől is teljesen megújítja a civ katonai cselekményeit. Frontvonal, „távolba ható” egységek (pl. íjász, ágyú), a város helyett a kinti terepre vitt csaták. Az egységek sebződnek és nem feltétlen halnak meg egy csatában.
Ez fontos lesz, mivel kevesebb és sokszor szívünkhöz nőtt, értékes veterán egységeink lesznek majd. Talán azok főleg, melyekhez stratégiai nyersanyag kell (pl vas), mivel ilyen egységet majd mindössze annyit nevelhetünk, amennyi nyersanyagunk számszerűen van. X vas = y kardos. Ha menet közben elkerül tulajdonunkból a nyersanyag, az egység életben maradhat, feltéve, hogy fedezni tudjuk az ebben az esetben felmerülő többletköltséget.
A harci terep meghatározó fontosságú lesz, pl. hegyek között (ezek áthatolhatatlanok), folyó mögött a védekező fél előnyben lesz. Egy íjász dombról jobban fog látni és lőni, akár erdő felett is két mező távolra, de az erdőben állva nem lőhet ki onnan. Fontos lesz a sereg körültekintő, megfelelően vegyes felépítése.
Végig a játék során kevesebb lesz az egységek száma, ez is nagyban megújítja a játékélményt.
Remélhetőleg érdekesebb lesz így,mind stratégia, mind taktika terén – és talán a körök sem lassulnak majd le a modern korhoz érve.
A fentiekből következik, hogy egységeink kint lesznek a terepen, városaink védelme is másképp alakul majd.
A városoknak népességük számától és a tudomány-fejlettségtől függően lesz egy saját védekező ponterejük, ennek semmivé tételével lehet őket bevenni, és emellett a város maga is aktívan tud majd támadni, ha épül benn ehhez megfelelő épület, pl. a fal megépítése lehetővé teszi, hogy két mező távolra lőjünk a városból.
A város közelében építhetünk erődöt is segítségképp, ez is valamiképp védelmet ad, ahogy magában a városban is lehet majd állomásozhat majd egy egység természetesen.
A harccal kapcsolatban még egy utolsó érdekesség: ahogy modernizálódnak az egységek, és a korábbi civ-ekkel szemben jelentősebben hatékonyabbak lesznek a korábbi korok elavult egységeivel szemben, a tervezők szerint most már tényleg nem lesz olyan, hogy a lándzsás győzzön egy tank ellen. Már csak azért sem, mert nem is nagyon fognak szemben állni egymással – a meglévő egységek modernizálódása miatt.
Ellenfelünk – az AI
Harcos, vagy akár békés győzelem – végül is mindig az ellenféllel (ellenséggel…) szemben, vele versenyezve történik – nem is lenne élvezet a játék, ha nem lenne kit legyőzni. A civ 5-ben egész csapat tervezi az AI-t, és igyekeznek, hogy igazán jól sikerüljön. Nem feltétlenül legyőzhetetlenre, de olyanra, akivel szemben élvezet játszani, küzdeni.
Az AI nép vezetője négy szinten fog operálni:
1. a mindent vezérlő nagyszabású stratégiai szint, amely kitalálja, milyen győzelemre törjön,
hogyan, és előre tervez az egész játékra.
2. az (al)stratégiai szint, amely városokat menedzsel és termelést, diplomáciát.
3. A háborúért, csapatok elosztásáért a taktikai szint felel, és
4. az operatív szint oldja meg a konkrét csaták lebonyolítását.
Fontos, hogy minden AI vezetőnek lesz jellemzője, mely nagyjából a valós történelemből ered, pl. az angol Erzsébet előszeretettel tör tengeri fölényre, Napóleon pedig hódít. Ez azonban nem minden játékban ugyanolyan eséllyel igaz, az alap indíttatástól, ami mondjuk egy 0-10 közötti érték, ez véletlenszerűen +/-2 irányban eltérhet. Tehát egy alapból 8-as hódító Napóleon lehet totálisan megrögzött háború-mániás (10), de lehet viszonylag nyugis is (6). De az AI alkalmazkodni is tud, és ha Erzsébet szárazföldön találja magát, ló közelében, nem lesz rest ezt az előnyt kihasználni, és hajók helyet majd lovasseregeiről lesz híres. Állítólag az AI képes lesz árulásra is, képes lesz a mi csapatvonulásunkat vagy agresszív városalapításainkat is értelmezni, és akkor óvatos szomszéd lesz.
AI Városállamok – az új politikai tényezők
A Civ 5 egyik fő újítása lesz a nem-játszható, gépi játékos városállamok jelenléte. Ezek egyetlen városból álló, saját tudomány-fejlesztésekkel és egyéni jelleggel (pl. harcos kedvű vagy békés) bíró mini-államok lesznek, nevük egy város neve lesz (szívet melengető, hogy Budapest is egyike lesz ezeknek).
Ezek tehát olyanok, mint afféle NPC karakterek a szerepjátékokban – változatos diplomáciai viszonyunk lehet velük, és állítólag sokszor jobban járunk majd, ha békét tartunk velük (kaphatunk egységet pl.), mintha bekebelezzük őket. Olykor ezek a kis népek kérésekkel fordulhatnak hozzánk.
A városállamokkal az igazi, nagy AI népek is viszonyban lesznek, nyilván nem mind azonos módon, ami idővel a nagy népek között konfliktushoz vezethet, akár háborúskodáshoz is.
Barbárok
.jpg)
Ezúttal a barbárok is fejlődnek a korokkal, lesz nekik is városuk, terjeszkednek, fejlődnek saját tudomány-vonalon.
Alighanem csak akkor mondhatjuk, hogy leszá-moltunk velük, ha már nincs meg a fővárosuk.
Diplomácia és kereskedelem
A korábbi civ-játékok kapcsán mindig felmerült, hogy lehetne javítani a játéknak ezen a területén, nem túl sok itt a cselekvési lehetőség, illetve ezek sokszor kijátszhatók a gép ellen. A Civ 4-ben megjelent vallást kiveszik a készítők, a Civ 5-ben nem lesz diplomáciai szerepe (feltehetően a társadalompolitika részeként lesz majd jelen az ország vallásformájának alakulása, mint a belpolitikára ható elem).
Ugyancsak újítás, hogy nem lehet majd tudományt cserélgetni, adni-venni. Lehetőség lesz viszont egy néppel szövetkezve, szerződés és pénzbefektetés révén közösen 15%-kal nagyobb erővel kutatást folytatni 20 körön keresztül – ez egyfajta tudományos aranykor lehet tehát, és egyben a diplomáciai kapcsolatok alakítására is hatással van.
A játék készítői fontosnak tartják, hogy ne a háborúskodás jelentse az egyetlen kézenfekvő utat a győzelemhez – ehhez az kell, hogy megérje békében lenni a népekkel. Azt ígérik, a békés diplomácia egy néppel sok esetben többet ér majd, mint a leigázás… Ami a kereskedelmet illeti, egyelőre annyit tudunk, hogy egyes „cikkek” mellett, földet is lehet majd adni-venni.
Városok
A civ alapja a város, a birodalom is ezek hálózatából áll össze. Meghatározza a játékot, miként fejlődhetnek városaink, hogyan művelhetjük és mely mezőket körülöttük, és persze milyen középületeket és egyedi csodákat építhetünk bennük. Az sem mellékes, a lakosságot milyen feladatokra oszthatjuk be, mire specializálódhatnak.
Jelenleg nem tudunk sokat de azt igen, hogy a városok három mező távolságban művelhetnek majd mezőt, ami azt jelenti, hogy 6+12+18, vagyis 36 mező áll idővel rendelkezésre – igazi metropolisokká nőhetnek majd városaink.
A határok nem egyszerre, ugrásszerűen nőnek majd, hanem mindig csak egy mezőnyit, egymás után, mégpedig olyan mezővel, ami a legkézenfekvőbb a város számára – ez pedig annak is függvénye, addig milyen épületet épített a város, illetve hogyan „viselkedett” (jelenleg erről nincs több infónk). Ez azt is jelenti, hogy ilyenformán nem dönthetünk direkt módon arról, melyik lesz a következő elfoglalt mező, és a város területe szabálytalan alakban növekedik majd.
Azonban, ha kell egy bizonyos mező, lehetőségünk lesz pénzzel megvenni: egy telepessel kell majd odamenni, és ha megvan az arany, miénk lehet az áhított terület.
Ami a birodalomhatárokat illeti, a tenger felé csak a partmenti mezőkig lehet majd terjeszkedni, egyelőre ez jön le a közzétett képekből.
A készítők megjegyezték, hogy nem lesz előnyös két várost „túl közel” helyezni egymáshoz képest. Talán azt akarják elérni, hogy városból se legyen túl sok, nem csak egységekből…
Társadalompolitika
Nem lesznek benne a civ 5-ben a kategóriánként választható, a fejlődés során aktivált „civics”-ek (társadalmi berendezkedések) – helyettük új elemként a tudás-fához hasonló, szintén fa-szerkezetű „social politics” (társadalomtudományok) rendszerben előrejutva alakíthatjuk birodalmunk társadalmát. Erről többet most nem tudunk, de gyanús, hogy lesz itt egy vallás-ág, egyike talán a három nagy vonulatnak ebben a fa-struktúrában.
Terep/térkép
Izgalmasnak tűnik az a bejelentés, hogy nem lesz többé tele a terep utakkal, nem lesz „pókhálós”.
Ez remek, várjuk erről a további részleteket.
Az egyes kontinensek eltérnek majd kinézetükben, lesz európai, afrikai, ázsiai „terep”, vagyis
pl. egy hegy némiképp különbözőképpen néz majd ki más és más kontinensen.
A „goodie huts”-ok (bónuszt adó mini falvak) helyett romok lesznek majd – egyéb eltérést egyelőre
nem tudni ezzel kapcsolatban.
Győzelmi feltételek
Amit eddig elmondtak, hogy a „conquest”, egy és aztán összes nép leigázásához elég a fővárosok elfoglalása – vagyis kiemelten fontos lesz a főváros védelme. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, vajon akkor lehet-e könnyen áthelyezni másik városba a fővárost, de ezt most nem tudni még.
Megírták, hogy lesznek meglepetések a győzelmi feltételekben, de ez is még a jövő beszámolókban lepleződik majd le.
Egyebekről egy sorban
Híres emberek és Aranykor lesz továbbra is.
Lesz egy „stratégiai nézet” – ennek mikéntje ma még titok.
Visszatérnek a civ 3 tanácsadói
A játék komolyan „moddolható” lesz:
- térképkészítő,
- civ 3-féle szerkesztő (egységek, szabályok)
- XML
Lehetőség lesz a játékot játszva hivatalos Civ 5 oldalról letölteni és installálni modokat
A civ 5-ben nem lesz szcenárió, csak az alapjáték
Természetesen lesz Multiplayer: Internet, PBEM, Hotseat, LAN
Akinek kell, elérhető lesz játékon belüli weboldalon a Civ Network játék
Utószó helyett
